Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Vár- és településtörténet képes leírás - Somoskő.tlap.hu
részletek »

Vár- és településtörténet - Somoskő.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: somosko.tlap.hu » Vár- és településtörténet
Keresés
Találatok száma - 18 db
A baraboncás apródok

A baraboncás apródok

A nógrádi embereknek sokszor fel sem tűnik, hogy milyen csodálatos környezet veszi őket körül. Van aki csak akkor döbben rá erre, ha távoli rokonaik, ismerőseik látogatást tesznek náluk. Mint jó házigazdák elkísérik vendégeiket a közelben található látnivalókhoz, melyek szépsége fel sem tűnik számukra mindennapjaik során.

A somoskői vár

A somoskői vár

Korai vármagját a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében. Az Árpád-házi uralkodók férfiágának kihalását követő anarchikus belháború idején a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt. A korabeli oklevelek szerint Anjou Károly serege 1320-ban foglalta vissza a Csák birodalomból Fülek és Sirok várait, ekkoriban kerülhetett királyi kézbe a somoskői várbirtok is. A győztes uralkodó kedvelt hívének, Szécsényi Tamás bárónak adományozta, kinek leszármazottai egészen a 15. század közepéig lakták épületeit.

A somoskői vár történelme

A somoskői vár történelme

Somoskő középkori vára a XX. század nagy politikai változásainak szenvedője, mivel pontosan a trianoni határ szlovák oldalára került, míg maga a község a magyar részen fekszik. Így fordult elő évtizedeken keresztül az a kínos szituáció, hogy a történelmi műemléket felkeresni akaró turistákat szögesdrót és marcona határőrök zavarták el a Várhegy lábától.

A várhegy

A várhegy

A várat a tatárjárás után feltehetően az itt birtokos Kacsics nemzetség egyik tagja építhette az 526 méter magas hegyre. Az építéshez a környék jellegzetes anyagát, a vulkánkitörésekből származó sokszögletes bazaltoszlopok egy részét is felhasználták.

Ahol megváltozott Trianon

Ahol megváltozott Trianon

A trinanoni békeszerződés sok színmagyar településhez hasonlóan Somoskőt és Somoskőújfalut is Csehszlovákiához csatolta - ám a történet itt nem ért véget. Tudni kell hozzá, hogy a tájat adó Karancs-hegység (szlovákul: Mučínska vrchovina) vulkanikus kőzetének köszönhetően meghatározó volt a környéken a szén- és a bazaltbányászat. Már a 19. századtól sok befektetni vágyó budapesti vásárolt birtokot a Mikszáth által Palóc Olümposz névre keresztelt hegyen, köztük volt Prof. Dr. Krepuska Géza egyetemi tanár is. A Szent Rókus Kórház fül-orr-gégész professzora 1905-ben vett magának egy 2107 holdas birtokot Somoskő és Somoskőújfalu határában, ahol kőzet- és ásványgyűjtő hobbijának is élhetett.

Hirdetés
Északi várak -Somoskő

Északi várak -Somoskő

Salgótarján városától északi irányban, a Medves egyik vulkánikus kúpján dacolva az évszázadokkal emelkedik Somoskő vára. Bár az országhatárt jelző kerítés elválasztja a községtől, de a szomszédos két állam uniós tagsága után már könnyűszerrel megközelíthető a történelmi műemlék. A XIII. század végén a messzi környéket uraló Kacsics nemzetség tagjai emeltették első részeit. 1320-ban Anjou Károly király serege foglalta vissza, új földesura Szécsényi Tamás erdélyi vajda, majd leszármazói laktak falai között.

Három szomszéd vár

Három szomszéd vár

Somoskő vára IV. Béla ígérete szerint a tatárjárás után, 1920-ban épült. Hosszú ideig a Szécsényi-család birtokolta, de a tékozló lakomák miatt kénytelenek voltak elzálogosítani a várat, ami így a Losonczyaké lett...

Lázár deák térképe 1528-ból

Lázár deák térképe 1528-ból

Az újabbkori magyar térképészet kezdeteit jelentő térkép 1528-ban jelent meg. Lázár személye még ma sem tisztázott, így a térképet a rajta lévő felirat alapján hívják Lázár térképnek. A térkép átlagos méretaránya 1:1234000.

Magyar várak 3D-ben!

Magyar várak 3D-ben!

Somoskő vára Vígvári Tamás anaglif, térhatású fotói A 3D-s fotók megtekintéséhez egy vörös-cián színszűrős szemüveg szükséges! Kattints a kisképre a nagyításhoz, majd a nagykép megtekintése után zárd be az ablakot.

Hirdetés
Nem kell útlevél a magyar várba

Nem kell útlevél a magyar várba

A somoskői vár akár a jelképe lehetne a magyar épített emlékek Trianon utáni sorsának: a település szélétől alig néhány méterre van, mégis évtizedeken át szögesdrót zárta el. Két ország peremén magasodik, talán ezért még a régészeti kutatása sem történt meg - írja a műemlékem weboldal.

Néprajzi ismeretek

Néprajzi ismeretek

Amikor a husziták 1426-ban Csehországot pusztították, betörtek Magyarországba s lejutottak Salgóig, le Losonczig. A följegyzés szerint: &aquo;A templomokból kastélyokat és várakat kezdének csinálni és azokban iszonyúképen prédálni és kóborlani, kiknek az ő gonoszságok a szegény emberekhez, asszonyállatokhoz és leányzókhoz mineműek légyen, az emberi nyelv azt meg nem mondhatja.&aquo;

Somoskő

Somoskő

A település felett magasodó 526 méter magas hegyen, már Szlovákia területén lévő várát a Kacsics nemzetség Illés ágának tagjai építették a 13. század második felében. Mivel az Árpád-ház kihalása után a család tagjai Csák Mátét támogatták Károly Róbert király ellen, ezért a király Csák Máté halálát követően birtokaikat elkobozta és Szécsényi Tamás ispánnak adta. A Szécsényi család 1460-igy birtokolta a várat.

Somoskő és Somos emlékezik

Somoskő és Somos emlékezik

Somoskő várát és a községet, valamint Somoskőújfalut az 1920. június 4-én Versailles-ban aláírt trianoni békediktátum Csehszlovákiának ítélte. Dr. Krepuska Géza orvosprofesszornak és Lipthay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. akkori igazgatójának határkiigazítási közbenjárására és dr. Auer Pál jogi szakértőként való közreműködése eredményeként 1922. június 20-án az angol Charrey elnöklete alatt álló bizottság visszaítélte Magyarországnak.

Somoskő fekvése, története

Somoskő fekvése, története

A XIII. században a Kacsics nemzetség tagjai építették a vár első részeit. 1320-ban Anjou Károly királyunk foglalta el, majd új birtokosa Szécsényi Tamás erdélyi vajda és leszármazottai lettek. 1460-ig volt a birtokukban, majd ekkor a Losonczyaké lett.

Somoskő környezete történelme

Somoskő környezete történelme

A Karancs és a Medves vidékén a neolit korszakból származó csiszolt kőeszközöket is találtak (Pécskő-hegy), később a rézkor, majd a bronzkor embere is kialakította telepeit a területen. A késői vaskorban (i.e. 700-300) a vidéken a népesség megfogyatkozott, a gyér számú lakosságot az időszámításunk előtt 550-ben keletről érkező szkíták leigázták. Az i.e. 4. században földművelésssel, kézművességgel, kereskedelemmel foglalkozó kelták törtek be a területre, Karancslapujtő környékéről kerültek elő rájuk utaló tárgyi emlékek.

Somoskő romjai

Somoskő romjai

Hazánk annyi vészt látott, hogy alig van év, a melynek emlékeiből egy vészkönyvet ne lehetne irni; ha voltak is csendes perczei, nehéz, vészes napok követték azokat - a tatárjárás, - a százados török harczok . . . . . s a pártok tusái sokszor elnyomoriták hazánkat! - Senki sem volt biztos, mikor jő már ismét valami uj vezér hazánkba népeivel, hogy megölje a ki bátrabb, megfutamitsa, a ki gyávább!

Turisztikai feladványok

Turisztikai feladványok

'Somoskő nem nagy vár volt, nem is nagy helyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-hatszögű kövekből van'. Petőfi Sándor A vár egy vulkáni kúpra van építve, melynek északi oldalán találjuk a híres 'bazaltömlést'. Látványa lenyűgöző, méltán jutott Európában egyedülálló hírnévhez. A homokkőrétegen áttörve, a láva a laza szerkezetű tufába nyomult. Ott hírtelen lehűlt és a gyors lehűlés következtében csodálatos oszlopos szerkezet alakult ki. A laza fedőréteg lassan lepusztult, és megjelent a felszínen a vulkáni kúp, mely jó stratégiai helyet és jó építőanyagot biztosított a várépítéshez.

Tuti menü